-
1 θορυβέω
A make a noise, uproar or disturbance, esp. of crowds, assemblies, etc., Hp.Ep.12, Ar. Eq. 666, V. 622, etc.; .a cheer, applaud, Isoc.12.264, Pl.Euthd. 303b:—[voice] Pass., λόγος τεθορυβημένος a loudly cheered speech, Isoc.12.233, cf. Arist.Rh. 1356b23.b more freq. raise clamour, καί μοι μὴ θορυβήσητε pray do not interrupt, Pl.Ap. 20e, cf. D.5.15;θ. ἐφ' οἷς ἂν λέγω Pl.Ap. 30c
; ὁ θορυβῶν, opp. ὁ θέλων λέγειν καὶ ἀκούειν, And.4.7:—[voice] Pass., have clamours raised against one, (anap.).II trans., confuse by noise or tumult, bewilder, Pl.Phdr. 245b, Prt. 319c, al.; throw [troops] into confusion, in battle, Th.3.78; θ. πρός τινας cause excitement amongst.., Id.6.61:—[voice] Pass., to be thrown into disorder, confused, Hdt.3.78, 4.130, Th.4.129, 8.50, Pl Ep.348e, etc.;ὑπὸ τῶν λεγομένων Id.Ly.210e
; τινι at a thing, D.18.35; ;περί τι Th.6.61
;πρός τι Plu.Cam.29
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θορυβέω
-
2 θορυβεω
1) производить шум, шуметь(οἱ οἰκέται ἔπινον καὴ ἐθορύβουν Xen.; καταγελᾶν καὴ θ. Plat.)
2) шуметь в знак одобренияτεθορυβημένος λόγος Isocr. — речь, встреченная шумным одобрением
3) шуметь в знак неодобрения(τινος ἕνεκα Plat.; πρός τινα Thuc.; ἀκροαταὴ θορυβοῦντες Arst.)
μέ θορυβεῖτε ἐφ΄ οἷς ἂν λέγω Plat. — не шумите по поводу того, что я говорю4) смущать криками, тревожить, приводить в замешательство(τέν πόλιν NT.)
ἐπειρῶντο θ. Thuc. — (афиняне) пытались повергнуть неприятеля в смятение;θορυβούμενος ὅ Φρύνιχος ἀποστέλλει αὖθις πρὸς τὸν Ἀστύοχον Thuc. — встревоженный Фриних еще раз пишет Астиоху;τεθορυβημένος ὑπὸ τῶν λεγομένων Plat. — расстроенный сказанным;εἴ τινας θορυβουμένους αἴσθοιτο Xen. — заметив среди некоторых (солдат) смятение;μέ θορυβεῖσθε NT. — не тревожьтесь -
3 θορυβέω
θορυβέω, Geräusch machen, lärmen, bes. von dem verworrenen Lärmen großer Menschenmassen; Ar. Equ. 664; οἱ οἰκέται τῶν Μήδων, ἅτε τῶν δεσποτῶν ἀπεληλυϑότων, ἀνειμένως καὶ ἔπιον καὶ ἐϑορὺβουν Xen. Cyr. 4, 5, 8; Ar. Vesp. 622 ἢν γοῦν ἡμεῖς ϑορυβήσωμεν, πᾶς τίς φησι τῶν παριόντων, οἷον βροντᾷ τὸ δικαστήριον; bes. seinen Unwillen durch Murren u. Geschrei zu erkennen geben, καταγελῶσι καὶ ϑορυβοῦσι Plat. Prot. 319 c, μὴ ϑορυβεῖτε Apol. 21 a, ἐφ' οἷς ἂν λέγω 30 c; öfter bei den Rednern; πρός τινα, Thuc. 6, 61; selten Aeußerung des Beifalls, ταῦτ' εἰπόντος αὐτοῦ οὐκ ἐϑορύβησαν, ὃ ποιεῖν εἰώϑασι πᾶσι τοῖς χαριέντως διειλεγμένοις Isocr. 12, 264; ib. 233 ὁ λόγος ἐπῃνημένος καὶ τεϑορυβημένος, mit Beifall aufgenommen; Plat. Euthyd. 303 b ἐϑορύβησαν καὶ ἥσϑησαν. Durch Lärmen stören, übh. in Unordnung bringen, verwirren, außer Fassung bringen, ὑπὸ τοιούτων ἀνδρῶν ϑορυβεῖ Soph. Ai. 164, im pass., wie Her. 4, 130; eine Schlachtordnung, Thuc. 3, 78; οἱ ϑορυβούμενοι, im Ggstz zu den εὐτάκτως καὶ σιωπῇ ἰόντες, Xen. Cyr. 5, 3, 55; ὄχλος ϑορυβούμενος Matth. 9, 23; μηδέ τις λόγος ἡμᾶς ϑορυβείτω Plat. Phaedr. 245 b; ἀγωνιῶντα καὶ τεϑορυβημένον ὑπὸ τῶν λεγομένων Lys. 210 e; ἐκπεπληγμένοι καὶ τεϑορυβημένοι ἦσαν Charm. 154 c; μηδὲν τὸ παράπαν δεδιότα μηδὲ ϑορυβούμενον στρατηγόν Legg. I, 640 b; Sp., ϑορυβηϑεὶς πρὸς ταῦτα Plut. Camill. 29.
-
4 θορυβέω
θορυβέω, Geräusch machen, lärmen, bes. von dem verworrenen Lärmen großer Menschenmassen; bes. seinen Unwillen durch Murren u. Geschrei zu erkennen geben; selten: Äußerung des Beifalls; ὁ λόγος ἐπῃνημένος καὶ τεϑορυβημένος, mit Beifall aufgenommen. Durch Lärmen stören, übh. in Unordnung bringen, verwirren, außer Fassung bringen; eine Schlachtordnung
Перевод: со всех языков на все языки
со всех языков на все языки- Со всех языков на:
- Все языки
- Со всех языков на:
- Все языки
- Английский
- Немецкий
- Русский